home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9508
/
RISC.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-01
|
8KB
|
124 lines
@VModernizálódó önkormányzatok@N
@VMi lesz veled, RISC/6000?@N
Sok önkormányzat kapott RISC/6000-es gépet. Szerzônk,
aki szintén egy ilyen gép gazdája, az eltelt idô alatt
összegyûlt tapasztalatai alapján írta le észrevételeit.
A történet a választások elôtti hónapokban kezdôdött,
amikor az IBM és a RISC/6000 csatát nyert a pályázaton, és
eldôlt, hogy az önkormányzatokat hosszú távon, de már a
választások idôszakában is egy új architektúra fogja
erôsíteni. A kétségek persze már akkor is megfogalmazódtak,
hiszen az informatikusi gárda PC-ken cseperedett fel,
kóstolt imitt-amott egy kis DEC/Vax-ot, de bízott a PC-ben,
és éppen a Pentiumot méregette. Nagy fordulatnak értékeltük,
annyi bizonyos -- és vártuk a fejleményeket.
Sajnos a két egymást követô választás során kiderült,
hogy a RISC/6000 nagyon új mindenki számára, még a
fejlesztôk, döntéshozók számára is. îgy annak érdekében,
hogy ne heverjen parlagon a RISC-ünk, a választási program
erejéig egy DOS-os emulátorral erôszakolták meg. Ettôl csak
egy jó 486-os sebességével mûködött, de mûködött, és ezekben
a napokban az eredményesség mindennél fontosabb volt. A RISC
bizonyította használhatóságát, a választások sikeresen
lezárultak. Bennünk pedig megmaradt a nagy kérdés: mire jó
tulajdonképpen ez a gép?
@VVizsgálódások@N
A folytatásban természetesen kerestük a választ, de mára
az alkalmazás, bevezetés folyamata számunkra megtörni
látszik. Éppen ezért álljon itt egy kis elemzés
gondolatébresztésül.
A RISC/6000 lehetôségeinek megvizsgálásához vegyünk
sorra néhány fontosabb szempontot, amelyek a jelenlegi
helyzet kialakulásában is fontos szerepet játszanak. Ezek a
következôk: konfiguráció, bevezetés, megítélés, szoftverek,
árak.
A telepített PowerServer 220-as és a fejlettebb
PowerServer 250 sejthetôen ""erôs" gép, amely a RISC
processzor lehetôségein, a dupla sebességû MCA busz
áteresztôképességén és az alaplap-kialakítás nagyszerûségén
alapul. Eddig tart az elmélet. A gyakorlat ezzel szemben
kevésbé szívmelengetô. A RISC ugyanis csak nagy memóriánál
(legalább 32 Mbyte RAM) mutatja meg igazi erejét, nekünk
pedig csak 16 Mbyte jutott. Ezenkívül az Aix Unixot csak 8
felhasználós licenccel kaptuk meg, ezzel szemben legalább
30-an szeretnék használni egy kiterjedtebb alkalmazás során,
továbbá jó lenne az operációs rendszert a maga fizikai
valóságában is üdvözölni mondjuk a gép melletti polcon.
Tehát szép-szép ez a RISC, erôs is, csak még nem eléggé. Az
erô elôcsalogatásához azonban pénz kell.
Az IBM tulajdonképpen igyekezett és ma is igyekszik
felvonultatni a termék mögé a támogatást. Felhasználói,
rendszergazdai tanfolyamokat szervez, találkozókon ismerteti
a legújabb eredményeket, igyekszik megmutatni a
lehetôségeket stb. -- de a döntést a felhasználónak kell
meghozni. A felhasználó pedig kétkedik, mert nincs fogódzó,
nincs eredményes példa, amibôl erôt meríthetne.
Mit mondjunk, ha az országgyûlési és önkormányzati
választásokon csak ""megcsúfoltuk" a RISC-et, ha a
beharangozott népességnyilvántartó Városi Rendszer is
közönséges DOS-os alkalmazásként került le az
önkormányzatokhoz? Remek dolog, hogy kedvezményes
szoftvervásárlási lehetôségek adódnak (például Oracle), de a
célok továbbra is távolba vesznek.
Igazából abban bíztunk, hogy két területen, a nagyméretû
ügyviteli alkalmazások területén és az egyre inkább izmosodó
térinformatikai rendszerekhez tudjuk majd használni a gépet.
Nos, az idô elôrehaladtával meg is jelentek ügyviteli
alkalmazások, amelyek Aix alá íródtak vagy adaptálhatók alá,
de a többé-kevésbé úttörô szerepkört, amit egy-egy ilyen
alkalmazás telepítése jelentene, nehéz felvállalni.
A támogatást -- ha már van -- inkább az alkalmazói
programok esetében kellene megadni. A hardver beszerzések
támogatása mellett az alkalmazói programok terén lehet
igazán hatékony egy anyagi, szervezôi támogatás -- és pont
ez maradt el például a Városi Rendszer esetében is. Lehet
kedvezményes rendszerközeli szoftver vásárlásokat,
tanfolyamokat kezdeményezni, de a piacnak kézzelfoghatóbb
alkalmazások kellenek. Amikor megjelennek ilyenek, akkor
lesz bizalom, érdeklôdés, és akkor fog nôni a tanfolyami
résztvevôk száma.
A másik terület -- a térinformatika -- az ügyviteli
területnél önmagában véve is nehezebb dió, hiszen sok
tekintetben kiforratlan terület. Sok az ígéretes
próbálkozás, vannak eredmények (gyôri, zuglói
önkormányzatok). Másrészt tele van várakozásokkal, szervezôi
és szakmai erôfeszítésekkel, például hazánk digitális
alaptérképének létrehozása érdekében. Ezt a helyzetet egy
olyan számítógép, amely az önkormányzatoknál még igazán nem
esett át a tûzkeresztségen, csak tovább nehezíti.
Gondoljuk meg: egy térinformatikai rendszer igen sokat
kíván meg a befogadó környezettôl, amelynek anyagi kihatásai
sem csekélyek. Ezért a mai lehetôségek között nyilván
mindenki a biztosra utazik. Ez azt jelenti, hogy a
térinformatikában már eredményes szervezetek nem igazán
akarnak majd átnyergelni egy kipróbálatlan hardverre. A
gyôri önkormányzat is marad majd a kipróbált Sun gépeknél,
és nem veti be a RISC/6000-est az elsô vonalban. A most
alakuló, szervezôdô rendszerek pedig igyekeznek minél kisebb
költséggel, kevés kockázattal -- tehát legvalószínûbben PC
bázison -- elindulni. A nemzetközi PHARE programok is
többnyire kötött hardverbázist fogalmaznak meg.
Mindezek mellett még itt van az anyagi problémák
halmaza, amire már utaltam, de nem árt megismételni:
RAM-bôvítés nélkül, adatmentési lehetôség nélkül, több
Gbyte-os merevlemezek nélkül, hálózati (például FDDI)
illesztés és grafikus keretrendszer nélkül stb. nem lehet
elindulni.
@VBúcsúztató@N
Ma a RISC/6000 ""sötét ló" a felhasználók számára, amely
az idô elôrehaladtával lassanként technikai lehetôségeiben
is avulni fog. A bizalom megkopott, a szándékok nehezen
körvonalazhatók. Sajnos ma a RISC/6000 sok helyen csak a
helyet foglalja az asztalon, és egyre inkább eltûnni látszik
a szittya számítástechnika útvesztôiben.
@KLakatos Attila@N